Felülvetés esetében is hasonló lépéseket kell elvégeznünk, mint a vetésnél. Itt is az első teendőnk a talajszerkezet kialakítása. Ez történhet gereblyézéssel kisebb foltok felülvetésénél, fontos, hogy azonos fűmagot használjunk, mintha ami már a területen van, így elkerülhetjük a foltos végeredményt. Nagyobb terület esetén pedig használhatunk késes talajlazítót.
Abban az esetben, ha friss vetés után, kelés közben úgy látjuk, hogy vannak olyan foltok, ahova nem került fűmag azonnal felülvethetjük, de vegyük figyelembe a csírázási időket. A különböző fűféléknek 5-től akár 25 napig is terjedhet a csírázási idejük:
- Angol perje 5-7 napű
- Réti perje 18-25 nap
- Vörös csenkesz 14-20 nap
- Nádképű csenkesz: 12-16 nap
A túl sűrűn vetett fű sem előnyös, mert hamarabb gombásodhat a párás mikrokörnyezetnek köszönhetően.
Idősebb fűnél érdemes az egész területet késes talajlazítóval átdolgozni és egyenletesen szétoszlatni a fűmagot.
Segíti a csírázást, ha takarjuk a fűmagot és vékony 0,5 cm-es rétegben beszórjuk kvarchomokkal vagy finom szemcsés földdel.
Felülvetés után már nincs szükség kelesztő öntözésre, mert a régi fű nem engedi úgy kiszáradni a talajt és a csírázó magot, folytathatjuk a megszokott öntözési módot.
Kisebb foltokat, akár állat okozta mechanikai sérülések miatt az év bármely szakában felülvethetjük. Nagyobb területen azonban érdemes tavasszal vagy ősszel végezni, ilyenkor nincs nagy meleg, ami miatt kiszáradhatnának a csírázó fűmagok. Illetve nincs párás meleg sem, ami a talajból fertőző gombás betegségeknek kedvez, melyek palántadőlést okoznak és a szárrészt károsítják, mely barnás-feketévé válik.
