Shopping Cart

Kevesebb víz és tápanyag is elég

Új megközelítéssel készül a biostimulátorok piacára lépnia holland Van Iperen International és az olasz LandLab, termékfejlesztésüket az Európai Unió Life programja támogatja. A Plants for Plants® (P4P) programban létrehozott biostimulátorokat próbáltak ki 2020-ban Európa különböző vidékein, más-más kertészeti kultúrákban.

Abiostimulátorok zöme aminosa- vakat, huminsavakat vagy alga- kivonatokat tartalmaz, amivel a fejlesztők szerint az a gond, hogy nehéz követni a termék elkészülésének útját a kiindulástól, illetve más iparágak melléktermékeit dolgozzák föl. A kiinduló alapanyagok sem biztos, hogy fenntartható forrásból származnak, továbbá a késztermékek stabilitása sem megbízható. Éppen ebből a problémából indult ki a nemzetközi kutatógárda, ugyanis a projektben a Van Iperen Inter- national és a LandLab mellett az Euro Liquids, a The James Hutton Institute, a Padovai Egyetem és a Firenzei Egyetem vett részt. Miután meghatározták a megoldandó problémát, egy standardi- zált növényi komplexet rendeltek hozzá, ami gyógyírt jelenthet rá. A következő lépés annak a megtalálása volt, hogy ezt a növényi komplexet melyik növényből lehet kivonni és milyen módszerrel. A kivont hatóanyagból aztán megbízható készterméket kellett fejleszteni és ipari méretekben gyártani, amihez az adott növények üzemi, biológiai termesztése adja az alapanyagot.

 

Ez a termékfejlesztési rendszer tehát termesztett növényeken alapul, így fenntartható, ellenőrizhető és megújítható, a belőle származó hatóanyag-komplex pedig jól ismert a hatásaival együtt.

A kifejlesztett termékeket 10 év kutatómunka után, 2019-ben kezdték üzemi méretekben kipróbálni különböző terményeken és éghajlati körülmények között. Hollandiában burgonya, szamóca és alma, Franciaországban szőlő, kajszi és dinnye, Olaszországban szőlő, paradicsom, padlizsán, saláta, sárgadinnye és gabona, Horvátországban alma, szamóca, Lengyelországban búza és burgonya ter- mesztésében használták. Összesen hét országban 30 kísérlet folyt, amiből 24-et értékeltek eddig. Közülük 18 zárult sikerrel, négyben nem sikerült különbséget kimutatni a hagyományos termesztéstechnológiával szemben, kettő pedig nem hozott eredményt.

Tavaly hét országban, összesen 40 hektáron 16 terményt vontak be a kísérletbe, amiben az LL002, az LL004 és az LL017 jelölésű termékeket értékelték. Ezek a biostimulátorok sorban a vízfelhasználást, a foszforfelvételt, illetve a terméskötődést teszik hatékonyabbá. Az eredmények magukért beszélnek: Finnországban és Hollandiában burgonyára találták nagyon ígéretesnek az LL002 készítményt, ugyanis úgy értek el 7-18%-kal több termést, hogy közben magasabb lett a burgonya keményítő tartalma és 30%-kal kevesebb foszfor-műtrágyát használtak hozzá. Száraz évjáratban a biostimulátor átsegíti a növényeket a szárazságstresszen és öntözés nélkül is nagy hozam érhető el.

Görögországban hajtatott paradicsomban az LL004 „foszforkiváltó” biostimulátort próbálták ki. Négy alkalommal juttatták ki 10 literes hektáronkénti adagban a tápoldatozó rendszeren keresztül, és arra voltak kíváncsiak, hogy ez a kezelés helyettesíti-e a 30%-kal kevesebb foszforműtrágyát. A válasz egyértelmű lett, mindkét kísérleti területen 200 tonna paradicsomot takarítottak be egy hektárról. Ugyancsak Görögországban kukoricában az LL002 vízfelhasználást segítő készítmény hatásosságát vizsgálátsegíti a növényeket a száraz időszakonták. Lombtrágyaként juttatták ki először a kukorica 8-10 leveles állapotában, majd két héttel később, 9 literes hektáronkénti adagban. A termés 2,5%-kal lett több a kezelés hatására.

Franciaországban kajszi, szőlő, kukorica és napraforgó esetében próbálták ki a készítményeket. Kajsziban a Ninja volt a kísérleti fajta, rózsaszín bimbós állapotban, teljes virágzásban és kötődés után juttatták ki az LL004 készítményt az öntözőrendszeren keresztül 13,33 literes adagban, miközben a foszforadagot 30%-kal csökkentették. A kezeletlen kontrollhoz képest 41%-kal több termést takarítottak be, és a kívánatos gyümölcsméret (2A és 3A) aránya is nagyobb volt. Ráadásul az érés is korábban kezdődött a kezelt területen.

Kukoricában csökkentett öntözés mellett próbálták ki az LL002 készítményt, amit két alkalommal permeteztek ki 9 literes hektáronkénti adagban, az öntözővíz mennyiségét ugyanakkor 16%-kal csökkentették. A kontrollban elért 15 tonnás terméshez képest 16,7 tonnát ta- karítottak be a kísérleti területről.

Hollandiában tavaly körtét kezeltek az LL004 készítménnyel, rügyfakadástól kezdve négy alkalommal, 7 napos intervallumokban, hektáronként 10 literes adagban, és a foszforműtrágya adagját 30%-kal csökkentették. A betakarított termés nem egészen 24%-kal haladta meg a kontrollt, és a Brix-értéke 12,88 volt a kontroll 12,08-hoz képest.

Olaszországban sárgadinnyében csak negyedével vették vissza a foszformű- trágya adagját a kísérlethez, amiben négy alkalommal juttatták ki az LL004- et: két héttel ültetés után, majd hetente, 10 literes hektáronkénti adagban. A ter- més mennyisége 13%-kal haladta meg a kontrollt, de ennél is nagyobb előnye volt a kezelésnek, hogy az első szedés- kor 66%-kal több dinnyét tudtak betakarítani, mint a kontrollsorokban.

Horvátországban szamócában a termés mennyisége 30%-kal kevesebb foszfor és az LL004 adagolása mellett nem változott, tehát a termék láthatóan hatással volt a tápanyag-felhasználásra, különben a termés mennyisége csökkent volna.

A kísérletekről a P4P Klubban résztvevő termesztők közvetlenül tájékozódhattak, tavaly februárban és az első negyedévben még sikerült találkozókat szervezni, aztán a digitális kapcsolattartásra kellett áttérni.

2021-ben a Van Iperen International es az olasz kutatófejlesztő csapat, a LandLab tovább folytatja a kísérleteket. Csak Európában 120 kísérletet terveznek, 18 országban és 25 növényen. Ez összesen megközelítőleg 650 hektárnyi területet fog lefedni, 16-szor többet, mint tavaly. Terveik szerint 2021 végére befejeződik a termékek regisztrálása egy uniós tagországban, így a kölcsönös elismerés révén az egész közösségben használha-tóvá válnak. Ha minden jól megy, jövő tavasszal kerülhetnek kereskedelmi forgalomba az új biostimulátorok.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szerző: Horváth Csilla

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.