Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 2025. évi 4. felhívás melléklete
► A virágfertőző monília a kajsziban, de a meggynél is komoly károkat okozhat. A meteorológiai
előrejelzéssel kezdem, mert az időjárás meghatározhatja a fertőzés nagyságát. Úgy látom, hogy József meghozta
a meleget, ami szombattól kedves kis esőkkel társul az egész országban. Ez ideális a monília terjedésének. Egy
esetleges lehűlés esetén a virágzás elhúzódhat, ekkor hosszabban ki lesznek tárva a szirmok a kórokozónak.
Javaslom, hogy végezzék el a virágfertőző monília elleni megelőző (preventív) permetezést a fehéren virágzó
kajszifákon. A még csak pirosbimbós fákon is érdemes védekezni, mert ekkor is támadhat a kórokozó gomba.
Tehát bármelyik virágalkotórészen keresztül bejuthat a virágba és onnan a vesszőkbe is. Elviheti az egész
termést, később pedig a fa kiszáradását is okozhatja.
► Nemsokára a meggyfák is virágba borulnak. A meggy hosszabban virágzik, nehezebb helyzetben van.
Ez kedvez a moníliának, mert hosszabb ideig talál fertőzésre alkalmas virágrészt. „Elvitte a möggyet a
köd”-mondták ezt a régi kertészek Szeged környékén. Majd meglátjuk, hogy mennyi esőt kapunk és hogy az a
léghőmérséklet függvényében milyen gyorsan szárad fel, meddig párolog a talajból? Hajnali köd vagy pára
után néhány óra alatt megtörténhet a fertőzés! A megpattant meggyrügyeken keresztül is bejuthat a
bimbókba a kórokozó. Ezért az ültetvényekben, a folyamatosan nyíló meggynél megelőzésként már fehér
bimbós állapotban védekeznek felszívódó gombaölőkkel, majd a virágzás hosszától és az
időjárástól függően ismételnek pl. teljes virágzáskor, sziromhullásban majd közvetlenül terméskötődés után.
Az ültetvények 3-4 kezeléssel számolnak évente. Hűvös, párás időjárásnál a kajszinál is indokolt lehet a két
permetezés.
► A házikertekben is csak megelőzéssel védekezhetünk a virágfertőző monília ellen. Átnéztem a
készítmények tavalyi listáját, két újdonságról is beszámolhatok. Felsoroltam azokat a hatóanyagokat melyekből
III. kategóriás, felszívódó gombaölőket gyártottak. Ezek közül a kajszira, a cseresznyére, a meggyre és az
őszibarackra is engedélyezettek készítményeket a monília ellen. Ilyen a hidegben is kiválóan védő ciprodinil (pl.
Chorus 50 WG), a fenhexamid (pl. Teldor 500 SC, Texio) a fludioxonil+ciprodinil (pl. Switch 62,5 WG, melyet
inkább gyümölcsmoníliára ajánlják), a boszkalid+piraklostrobin (pl. Signum WG), az izofetamid (Kenja) és a
pentiopirad (Fontellis 20 SC). Őszibarackban engedélyezett a fenpirazamin (pl. Prolectus).
Jó minőségben, apró cseppképzéssel történjen a kezelés. Teljesen be kell fednünk a rügyeket, virágokat!
Permetszereink tapadását, esőállóságát a cseppek szétterülését növelhetjük a tapadásfokozók hozzáadásával.
Több biostimuláló készítménynél leírták a moníliák elleni mellékhatást. A növény ellenálló képességét növelik,
és ezzel segítenek minket a küzdelemben.
Nekem az idén tűnt fel, hogy a Tejsavó névre hallgató terméknek a virágfertőző monília ellen is van engedélye.
(Tehát ez már üzemben előállított, tapadásfokozóval, ülepedésgátlóval, stb. ellátott permetezésre kész termék.)
Rasztik Viktória az Ökokertek növényvédelme könyvében írja: „virágzás alatt zsurló-vízüveg oldatot
használjunk”. Az egyszerű anyagok közül őszibarackban és cseresznyében a csalán kivonata engedélyezett
többek között a moníliás virágfertőzés ellen is. Kérem próbálják ki ezeket az alternatív megoldásokat. Örülnék a
visszajelzéseiknek! Megosztanám a többi kertbaráttal.
Az biztos, hogy a fertőzött vesszőkön, múmiákon áttelelő gombatelepeken felélednek és lefűződnek a fertőző
spórák (konídiumok) és ezek a saját fámról indítják a fertőzést. Könnyebb lett volna szüretkor leszedni ezeket a
beteg terméseket, de még most sem késő, a metszéssel egy menetben.
Amennyiben mégis megtörtént a fertőzés, azt már a sziromleveleken, a bibén vagy a porzókon is láthatjuk, apró,
barna foltok alakjában. A sziromlevelek petyhüdtek, a kajszivirágok tövénél apró mézgacseppek is
megjelenhetnek. Később az egész virág elbarnul, nagy részük elszáradva a fán marad. Lásd a fotót. Ez a
meggynél különösen feltűnő. Ekkor már a vessző belsejében terjed a kórokozó. A vesszők elszáradása gyakran
megáll, nem folytatódik a vázágak és a törzs felé, de a szakirodalom a teljes fapusztulást sem zárja ki. A gyors
metszés segíthet! A fertőzött rész alatt 20-30 cm-rel kell levágni a száradás tüneteit mutató vesszőt. A
cseresznye, az őszibarack, a mandula, egyes szilva fajták és néhány dísznövény is károsodhat a moníliától.
Budapest, 2025. március 20. Üdvözlettel: Zsigó György, NMNK
