Kétszeri talajvizsgálat
Lammel Kálmánné, a Florachem Kft. tulajdonosa a dísznövénytermesztés néhány sarkalatos pontjára irányította a figyelmet. Szerinte ilyen a talajvizsgálat, a tőzegminőség, az öntözés, az ültetési mélység megválasztása és a tápanyagellátás. Mindig a megelőzésre kell törekedni, hogy a növények a díszítőértéküket és ne a hiánytüneteket mutassák, hangsúlyozta.
A vágottvirág-kultúrák esetében két alkalommal javasolt talajvizsgálatot végeztetni: egyet a termesztési szezon kezdetén, és egyet a virágzó állományok bimbóképződésekor. Az ültetés előtti talajvizsgálattal meghatározható a kultúra négyzetméterenkénti alapműtrágya-szükséglete, a másodikkal pedig az értékesítésig fennálló tápanyagigénye. A vágottvirág-kultúrák szinte mindegyike, de a krizantém különösen meghálálja a folyamatos, harmonikus tápanyagellátást, különös hangsúllyal a csúcsi növekedésre ható kalciumra. A szakember javasolta a kertészeknek, hogy tíz-tizenöt helyről vegyenek talajmintát és azt jól összekeverve küldjék el vizsgálatra.
A palánták ültetése előtt célszerű meggyőződni arról, hogy az ágyások talaja kellő mértékben (25-30 cm mélyen) átnedvesedett-e. Cserepes kultúránál érdemes tudni, hogy a tőzegeknek magas a holtvíz-tartalmuk. Ha szaporítás előtt nincsenek alaposan (vízkapacitásig) beöntözve a szaporítótálcák, cserepek, akár tíz perc is elegendő, hogy a száraz közeg elszívja a vizet a dugvány gyökerétől, és ezzel rossz irányba terelje a növény életét. A növény számára kedvezőtlen körülmények kiolvashatók a gyökérzet állapotából, mondta. A növény gyökere az egész élete történetét elárulja.
Cserepes kultúrákhoz az 5-20 vagy 7-25 mm-es rosttartalmú profi földkeverék használatát javasolta, hozzátéve, hogy a kapilláris víz megtartása, illetve a víz gravitációs elengedése teszi jó víz- és levegőtartóvá a közeget, ami az egészséges gyökérfejlődéshez szükséges.
A szaporítóanyagok ültetési mélységére is oda kell figyelni. A gyökerek a dugvány talpából indulnak ki, gyakori növényvédelmi problémához vezet a mélyültetés. Olyan veszélyforrás, amelynek következménye sok esetben csak az ültetés után egy-másfél hónappal látható, de akkor már haldoklik a növény.
Lammel Kálmánné ismertette, hogy a termesztés kezdetén célszerű 10-52-10 N-P-K összetételű gyökérindító műtrágyát használni, ám annak minél magasabb a foszfortartalma, annál drágább.
Olcsóbb megoldásként az őrölt szuperfoszfát és a stukatúrgipsz használatát tanácsolta. Köbméterenként 0,5-1,0 kilogrammot a földekbe keverve két fontos gyökérképződést serkentő anyaggal, foszforral és kalciummal láthatjuk el azt. Eredménye hét-tíz nap után, a hajszálvékony lefutó gyökerek képződésében válik láthatóvá.
Kerülni kell a növények, állományok túlöntözését. Nagy nyári melegben hibás gyakorlat a gyakori öntözés, mert az a tápanyagok kimosódását, a talaj levegőtlenné válását okozza és gyökérpusztuláshoz vezet. Jobb, ha kissé szomjaznak a növények.
Befolyásolja a talaj kémhatását, illetve rovarkártevők ellen nyújthat segítséget a ventilált kénpor. Négyzetméterenként 5 dkg dózisban kijuttatva savanyítja a talajt, és elpusztítja a talajban lévő fertőző tripszeket, atkákat, de a száraz növény felületére vagy utakra ráporozva is hatékony, mondta a szakember.
Dr. Lammel Kálmánné
