Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken 2024. évi 2. árvácskás levél
► Ezen a télen sem pihenhettek sokat a növényvédősök! Hetente kérdéseket kaptunk az árvácskák
pusztulásával kapcsolatban, mely néhol elérte a 100 %-os szintet is. Tavalyelőtt az enyhe és nedves téli
időjárásban főleg a szürkepenészre gyanakodtam, a virágszirmokon és a leveleken is megjelentek a tünetei. A
laborvizsgálatok nem erősítették meg a feltételezésem, nem ez okozta a kárt. Úgy láttam, hogy a kisvirágúak
egészségesek maradnak, többször is ajánlottam a nagyvirágúak helyett. Sajnos az idei év rácáfolt erre, néhol már
februárban ki kellett szedni a beteg töveket az ágyásokból. Egyre bizonyosabb lett, hogy a talajjal kapcsolatos az árvácskák pusztulása.
Dr. Vajna László segítségét kértem. Több helyszínen is szemléztünk, mintáztunk. A gyökérvizsgálatok alapján
bebizonyosodott, hogy a talajból támadó kórokozó gombáknak főszerepük lehet a pusztulásban. A gyökérszőrök
nélküli, vagy a gyökérnyaknál barnuló palánták talajlakó gombák, baktériumok károsításra utaltak. Talaj eredetű
fertőzést, növénypusztulást 5 - 6 kórokozó is okozhat. Gyakori lehet pl. a Fusarium gomba okozta hervadás, a
levelek sárgulása és a teljes növénypusztulás. Valószínű, hogy a 02.23-án „felboncolt” árvácskán is egy
Fusarium faj okozta az edénynyalábok elhalását. A kórokozó fajokat csak speciális laboratóriumi vizsgálatokkal
lehet pontosítani, de a közterületi védekezés, gyógyítás lehetőségeit számba véve, ennek nincs nagy jelentősége.
Megdöbbentő volt az is, hogy a vizsgálatra kiemelt palántákat jó néhányszor csak az ültetéskori gyökérlabdával
együtt tudtam kiemelni. A gyökerek nem tudták túlnőni ezt a kiscserépnyi gyökérlabdát, az ágyás talaja nem
engedte, hogy tovább terjeszkedjenek. A konkrét talajhibákat csak az adott ágyásból vett talajminták elemzése
után lehet meghatározni. A tömörödött talajszerkezet, a hiányos vagy aránytalan tápanyagellátás (akár a túlzásba
vitt komposzthasználat), az iszapoló öntözés és az öntözővíz pH-ja mind szerepet játszhatnak abban, hogy
legyengülnek a növények és már nem tudnak ellenállni egy enyhe fertőzési nyomásnak sem.
Mindezek mellett az üvegházakból kikerülő és tünetmentesnek tűnő palánták is hozhatják magukkal a
kórokozókat, melyek a szabadban, a gyengélkedő növényeken berobbanhatnak.
Még az I. kategóriás készítmények között sincs olyan gombaölő permetező szerünk, mellyel eredményesen
védekezhetnénk, de 15 0C alatt különben sem működik a permetszerek többsége.
Nincs olyan talajfertőtlenítő szerünk sem aminek a bedolgozásával vagy beöntözésével védekezhetnénk a
talajlakó gombák, baktériumok ellen. A kitermelt ágyásföld deponálása után el lehet végezni a kémiai
talajfertőtlenítést, de a kezelés hatása kérdéses, sőt az esetleges növénykárosító utóhatásával is számolni lehet.
Mindezek mellett költséges eljárás.
Ahol évek óta küzdenek ezzel a problémával, ott érdemes megfontolni a talajcserét, márcsak azért is, mert a
tavaszi-nyári palántákat is megfertőzhetik a talajlakó kórokozók. Néhány fajuk több évig is megőrzi a
fertőzőképességét a talajban. Ez sem olcsó művelet és több szakmai kérdést is felvet. Honnan szerezzük be az
egészséges talajt, keverjük-e valamivel a kihordás előtt, milyen mélyen és milyen technológiával végezzük el a
műveletet (pl. terítsünk-e valamit a talajréteg alá) stb.?
Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban kérdés az is, hogy mit ültethetnénk az árvácskák helyett? Mivel tudnánk
pótolni azt a téli színkavalkádot amit a virágaik mutatnak? Meg tudnánk győzni a megrendelőket a kevésbé
élénk de strapabíróbb növényekről vagy arról, hogy az általuk elvárt látványhoz nagyobb költséggel, többször le
kell cserélni az állományt? Jó döntést kívánok!
Budapest, 2024. március 14. Üdvözlettel és jó egészséget kívánok: Zsigó György, NMNK
