A kevesebb több
Lammel Kálmánné, a Florachem tulajdonosa, ügyvezető igazgatója a rendezvény ideje alatt szaktanácsadással segítette a kertészetbe látogatókat. A saját talaj- és öntözővíz-vizsgáló laboratóriummal, valamint több mint negyvenéves szaktanácsadási tapasztalattal rendelkező szakember eddig is kertészek százainak munkáját tette költséghatékonyabbá azzal, hogy speciális elvárásokra és körülményekre is tudott – szinte személyre szabott – javaslatokkal szolgálni.
Például már a földkeveréket is kellő körültekintéssel és gondosan kell kiválasztani. Lammel Kálmánné mindenkinek azt tanácsolja, hogy a Magyarországon forgalomban lévő sok kiváló minőségű földkeverék közül – természetesen az adott kultúrához igazítva – inkább a nagyobb rosttartalmúakat (5-20 vagy 7-25) részesítsék előnyben. Meleg nyári napokon ugyanis az apró rosttartalmú közegek könnyen tömörödnek, különösen tömlős vagy szórófejes öntözésnél, és a talaj könnyen levegőtlenné válik, mert a közeg sok apró rése kapillárisan megtartja a vizet és a gyökér szinte fuldoklik. A nagyobb rosttartalmú közegek szerkezete azért is kedvezőbb, mert a bennük lévő levegő hőszigetel, így a növények gyökérzete kevésbé melegszik fel. Nagyobb kaspókba történő ültetéshez inkább a 7-25, kisebbek esetén az 5-20 rosttartalmú közegeket ajánlja.
Érdemes olyan keveréket választani, ami fehér és fekete tőzeget is tartalmaz. A fehér rostosabb, jobban tartja a levegőt, a feketének pedig jó a puffer-, a tápanyagtartó, tápanyagmegkötő, tápanyag-szolgáltató képessége.
A műtrágyán kívül kultúrától függően ajánlott köbméterenként 0,5-1 kilogramm darált szuperfoszfátot, és 0,5-1 kilogramm stukatúrgipszet is a belekeverni.
Mint mondta, ültetés során különösen fontos, hogy a gyökér inkább egy centivel fentebb kerüljön, mint fél centivel mélyebbre. Az egyébként levegőigényes, ám talajba süllyedt szárrész ugyanis a gyakori öntözés miatt korhadásnak indul, ami a szállítóedényeket elérve a növény pusztulásához vezet.
A tápanyag-utánpótlással kapcsolatban Lammel Kálmánné felhívta a figyelmet, hogy a burkolt műtrágyákból – akár polimer, akár gyanta burkolatúakról legyen szó – a nyári hőségben nagyjából kétszer annyi tápanyag áramlik ki, ezért a kevesebb több elvét követve elegendő az ajánlott dózis felét használni. Különösen a nitrogéntúlsúlyos műtrágyák esetében fordulhat elő, hogy a forró talajban leégetik a növény gyökereit.
A nyári kultúrában ezért egyáltalán ne használjunk burkolt műtrágyát, inkább tápoldatozzunk, vagy csak fele mennyiségű műtrágyát adjunk ki.
Figyelembe kell venni azt is, hogy a sok öntözéssel a tápanyagok, különösen a nitrogén, kálium, kalcium és magnézium könnyebben kimosódhatnak, ezért azokat pótolni kell. Ellenkező esetben a tápanyaghiányos növény szövetei lazák lesznek, ezáltal akár a leggyengébb permetezés hatására is perzselődik a növény.
Nem mindegy, mikor
Dísznövény-kultúrákban idén is károsít a tripsz, a gyapottok-bagolylepke, valamint a káposztalepke hernyója. A megelőzésre törekedjünk, mindig figyeljük sárga lapokkal a rajzásokat, és ha szükséges, azonnal permetezzünk.
hangsúlyozta. Ezek a hernyók ugyanis fénykerülők, napközben elbújnak, este viszont még nem jönnek fel a levelekre, így az ekkor végzett permetezés hatástalan.
Más kártevők, kórokozók ellen tavasztól őszig lehet akár este is permetezni, mert nyáron gyorsan felszárad a lomb a permetezés után. Ellenben augusztus végétől március végéig csak kora reggeli kezelés javasolt, hogy éjszakára minél szárazabb legyen a növény, ezzel akadályozhatjuk a gombabetegségek terjedését. Minden növényvédőszer-gyártó azt ajánlja, hogy érdemes kettős blokkokat alkalmazni: mindig kétszer kell egymás után használni ugyanazt a szert, ugyanis a néhány nappal később elvégzett második kezelés ráerősít az első permetezés hatására. Azt követően át kell térni másik szerre, hogy ne alakulhasson ki rezisztencia a kártevőben. Így akár három-négyféle koktélt is lehet használni a termesztés során.
Sokan nem gondolnak rá, de nemcsak az öntözés, hanem a permetezés hatékonyságát is nagyon befolyásolja, hogy milyen vízből készül a permetlé.
Lammel Kálmánné azt ajánlja, hogy a kincset érő esővíz minden cseppjét gyűjtsék össze a kertészek egy erre szolgáló zárt, teljesen fekete tárolóban, és lehetőleg abból készítsék el a permetszert. Nagyon fontos, hogy ne adagolják túl a tapadószert sem.
Ez egyrészt savanyítja a talajt, másrészt a kénporos talajba nem rakja le a tojásait a kártevő. Amennyiben még nem virágzik a növény, és két-három napig nem kell felülről permetezni, párásítani, öntözni, érdemes porozógéppel a növényekre, utakra vékony rétegben négyzetméterenként egy dekagramm kénport kiszórni. Ez nemcsak a tripszek, hanem az atkák ellen is védelmet nyújt, és a legnagyobb melegben sem tud perzselést okozni. A kijuttatásnál azonban használjunk arcvédő felszerelést.
